június 8-11.
Bánffy-palota
Június 8-11.
Bánffy-palota
(1946, Budapest) író, filmrendező, dalszöveg- és forgatókönyvíró.
2020-ban megjelent Magyar Copperfield című önéletírásáért elnyerte az idei Libri irodalmi díjat. A saját gyerekkorából, emlékeiből sajátos mitológiát épített fel, amelynek elemeit megtaláljuk írásaiban, filmjeiben és dalszövegeiben is. Összegyűjtött novellái idén jelentek meg Azóta is élek címmel, a szerző válogatásában.
(1972, Budapest) író, irodalomtörténész, kommunikációs szakember.
Régóta gyűjti a magyar kultúrtörténet szerelmes leveleit, melyeket a hozzájuk tartozó történetekkel együtt közre is bocsátott 2018-ban Írjál és szeressél címmel és 2019-ben Az Életemnél is jobban címmel. 2020-ban megjelent Általad nyert szép hazát című könyvében a magyar Himnusz és a himnuszok történetét meséli el.
BÖJTE CSABA (1959, Kolozsvár) ferences szerzetes. Csender Levente író öt hetet töltött el Csaba testvérrel.
Hosszú utazások, beszélgetések eredményeként született meg a 2020-ban megjelent Böjte Csaba füveskönyve – kipróbált gondolatok, amelyek megtisztítják az ember lelkét, öntudatra ébresztik és kapaszkodót adnak egyre zajosabbá váló világunkban.
(1974, Szentes) író, újságíró, volt a Magyar Konyha főmunkatársa, tíz éve a Gusto étteremkritikusa.
Extra dry címmel 2020-ban megjelent regénye jellegzetes fekete komédia múltról és jelenről. Rézi a páczban című legújabb könyvének főszereplői írók és ételek – a gasztronómia és a kultúra kapcsolódási pontjai.
(1947, Budapest) költő, nyelvész, műfordító, esszéista.
Jól láthatóan lógok itt című Aegon-díjas könyvének versei bizalmas hangon szólalnak meg, mintha baráti társalgásban szinte észrevétlenül jutnánk el egy-egy fontos felismerésig. 2020-ban megjelent novelláskötete, A szakállas Neptun a szerelem és a vonzalom ellentmondásosságát, törékenységét bontja ki.
(1954, Tótkomlós) író, szerkesztő, szociológus.
Legújabb, Wanderer című könyvében a szerző a budaörsi történelem évtizedeinek és évszázadainak időrétegein, archív felvételek között utazik keresztül egy-egy alakért, arcért, történetért, hogy aztán mesélhessen – valódit és költöttet is –, arra törekedve, hogy igaz legyen.
(1972, Székesfehérvár) író, költő, politikus, borász.
Öt verseskönyv és számos esszé-, illetve tanulmánykötet szerzője, melyek főként az elmúlt évtizedek magyar közéletére és kultúrpolitikai gyakorlataira reflektálnak. Legutóbbi kötete Ki viszi a puskát? Emlékezet és politika címmel jelent meg 2020-ban, a Nemzeti Művelődési Intézet gondozásában.
(1948, Budapest) filmrendező, író, a Metropolitan Egyetemen filmrendezést, forgatókönyvírást tanít.
Emlékezetes filmjei számos díjat nyertek a világ jelentős filmfesztiváljain. Legutóbbi kötete, a Hajnali láz az élet szerelmes regénye, egy ritka és különleges találkozás megörökítése, amely a szerző szüleinek élettörténetét tárja fel. A 2016-ban megjelent kötet nemzetközi sikereket ért el.
(1957, Marosvásárhely) költő, színházi rendező, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója és főrendezője, egyetemi oktató.
Legújabb verseskötetéről (Van még könyvtár Amerikában?) írja Kovács András Ferenc: “Halálosan komolytalan s megkeseredetten komoly, tragikomikus játszadozások (…), elfúló sóhajok, fohászok és fölröhögések a szürrealista félhomályból.”
(1948, Budapest) újságíró, televíziós személyiség, egyetemi oktató.
Több száz rádió- és televízió-műsor és nyolc könyv fűződik nevéhez. Tövispuszta című regénye négy eltérő származású és értékrendű család történetéről szól, melyek szembesítenek bennünket azzal, miért nem értjük meg egymást mai napig. A kötet 2021-ben jubileumi, bővített kiadásként jelent meg az Open Books kiadónál.
(1977, Kolozsvár) költő, műfordító.
Legfrissebb, Lassú című, az Orpheusz kiadónál megjelent kötetéért az Erdélyi Magyar Írók Ligája Méhes György-nagydíjjal jutalmazta a jelentős irodalomszervezői múltra is visszatekintő szerzőt 2020-ban. Válogatott és új verseket tartalmazó kötete szerteágazó – szakralitás, humor, játékosság, illetve velős megfigyelések egy-egy avantgárd keservesben.
(1983, Pozsony) író, újságíró.
,,A nők történetei érdekelnek, a kemény témákat keresem.”– vallja a szerző. A rendes lányok csendben sírnak című bestseller-regénye a felvidéki magyar maffia áldozatairól szól. Negyedik könyve, a Városi rókák (2020), a brüsszeli éjszakai élet, a diplomatafeleségek, a kiszolgáló személyzet és a prostituáltak világát mutatja be.
(1943, Sóvárad) író, költő, műfordító, az Utunk és a Helikon szerkesztője, a második Forrás-nemzedék kiemelkedő tagja.
Húsz verseskötet, egy regény és több prózakötet szerzője. Többek közt Lucian Blaga és Geo Bogza magyar fordítója, de fordított lengyel, orosz, francia és bolgár nyelvből is. Legutóbb Sziklarajz címmel jelent meg gyűjteményes verseskötete 2018-ban.
(1973, Vác) író, angol-francia nyelvtanár, eredeti nevén Mezei Johanna.
Legutóbbi, 2020-ban kiadott regényei, A könyváruslány és a Julie könyvkuckója Julcsi felnőtté válásának történetét mesélik el, aki az ötvenhatos forradalom elől Amerikába menekül, és akinek régi vágya, hogy egyszer saját könyvesboltja lehessen.
(1976, Székelyudvarhely) költő, műfordító, kritikus, egyetemi oktató.
A sokoldalú szerző gyermekirodalmi munkássága sem idegen a nagyközönség előtt – csivitelően vidám verseket tartalmazó, 2020-ban a Gutenberg kiadónál megjelent Madárábécé című gyermekvers-kötete élethűen illusztrált kreatív találkozás a természettel.
(1973, Kolozsvár) költő, író, műfordító, a Napsugár és a Szivárvány gyermeklapok
főszerkesztője.
Legújabb, Műrepülés című verseskönyvének illusztrátora Kürti Andrea grafikus – költő,
képzőművész és nyomdász együttes próbálkozása ez a könyv arra, hogy verset és képet olyan könyvvé
formáljanak, mely méltó helyet vív ki magának a magyar irodalmi hagyományban.
GYÖRGY ALIDA (1995, Székelyudvarhely), SZTERCEY SZABOLCS (1991, Gyergyószentmiklós) és MĂRCUȚIU-RÁCZ DÓRA (1996, Nagyvárad) olyan fiatal szerzők, akiknek legfrissebb kötetei az elmúlt és az idei évben jelentek meg az Erdélyi Híradó kiadó gondozásában.
Friss hangok, amelyek egyszerre tömörítik és kérdőjelezik meg egy generáció tapasztalatait, legyen szó identitásról, közéletről, családról vagy testről.
(1974, Budapest) író. 2005 óta folyamatosan foglalkozik gyermekirodalommal.
2007-ben az Év Gyermekkönyve díjban részesült Rumini című kötetéért – a Rumini-sorozat darabjai azóta is töretlen sikernek örvendenek, számos más mese mellett. Több mint húsz könyve jelent meg magyarul, szövegeit eddig németre, oroszra és szerbre fordították. A szerző 2018-ban és 2020-ban is elnyerte a Merítés-díjat.
(1951, Kézdivásárhely) költő, író, tanár, szerkesztő, politikus.
A nagy múltra visszatekintő szerző Egy mondat a szabadságról című verseskötete 2020-ban jelent meg a Kalligram kiadónál. Szövegei egyszerre idézik meg a múlt század forradalmi és reményteli pillanatait, a kisebbségi sors lehetőségeit, miközben harminc év távlatából számot vetnek ennek illuzórikus voltával is.
(1957, Kolozsvár) költő, író, irodalomtörténész, egyetemi tanár.
Legújabb, Daphne ideje című verseskötetében létállapotait megosztja az olvasóval, a beavatás természetes gesztusával, kifelé figyelve és figyelmezve morális, gondolati üzeneteire. „Daphne” bevezet a nagy elődök, kortárs múzsák világába, őrzője marad a tiszta értékeknek.
(1976, Csíkszereda) költő, író, tanár.
Számos verseskötet és recenzió, tanulmány mellett gyermekirodalmat is ír – Balázsolás című, gazdagon illusztrált prózaverskötete a Pallas Akadémia kiadónál jelent meg 2016-ban. Legújabb, Regina címet viselő, egy városi kislány mindennapjait bemutató gyermekkönyve 2020-ban jelent meg a Gutenberg kiadónál, Tomos Tünde rajzaival.