2025. június 26-29.
Bánffy-palota
2025. június 26-29.
Bánffy-palota
(1972, Kolozsvár) József Attila-díjas költő, író, műfordító
Munkássága rendkívül szerteágazó, egyedi hangvételű és különleges lírája révén a kortárs magyar irodalom egyik leginspirálóbb alkotója, aki egyaránt ír verseket gyerekeknek és felnőtteknek. A szerző otthonosan mozog a prózai műfajok mezsgyéjén is, legyen szó novelláról vagy kisregényről, amely írások hangvétele egyszerre személyes és egyetemes, ugyanakkor azért is különleges, mert sok esetben mesteri módon ötvöződik a vers a prózával, megteremtve ezzel a műfajok közötti átjárhatóság sajátos formáját. Szabó T. Anna két legutóbbi kötete tavaly jelent meg: a Vigasz a gyász és az elengedés érzékeny témakörét járja körül, míg a Dudorászó gyerekeknek szóló, magával ragadó, játékos líra. A szerző mindkét kötetét bemutatja Kolozsváron.
(1973, Marosvásárhely) József Attila-díjas író, műfordító
Novelláiban és regényeiben az emlékezet, a hatalom és a gyerekkor élményei találkoznak. Leghíresebb regénye A fehér király, amelyet több, mint 30 nyelvre fordítottak le, de ezen kívül más művei, mint például a Máglya vagy az Oroszlánkórus is számos nyelven láttak napvilágot. Műveiben pontos diagnózist állít az elnyomó totalitárius rendszerek működéséről, valamint annak az egyén létére gyakorolt hatásairól. Kalucsni című drámáját 2016-ban Kolozsváron állította színpadra Visky András. A könnyedebb műfajok sem idegenek tőle, gasztronómiai témájú könyvei szintén nagyon sikeresek az olvasók körében. Az írót 2022-ben a Berlini Művészeti Akadémia a tagjai közé választotta.
(1952, Oslo) norvég-dán nemzetiségű író, költő, forgatókönyvíró
Műveit 35 nyelvre fordították le, ezzel az egyik legnépszerűbb kortárs skandináv író. A féltestvér című regényéért elnyerte az Északi Tanács Irodalmi Díját és a rangos Brage-díjat, valamint jelölték a Dublini Nemzetközi Irodalmi Díjra is. A szerző irodalmi munkásságát a Francia Köztársaság Művészeti és Irodalmi Rendje címmel ismerték el, ezen kívül a Szent Olav-rend parancsnokává, valamint a Norvég Irodalmi és Nyelvészeti Akadémia tagjává avatták. Munkássága hatalmas terjedelmű, történeteire pedig a skandináv környezetben játszódó mély emberi drámák ironikus felhangoktól sem mentes ábrázolása jellemző, ahol sokszor a történelmi tablók hátterében húzódó kimondatlan feszültségek és generációk közötti szakadékok jutnak fontos szerephez a történetmesélés során.
(1942, Aknavásár) író, esszéíró, műfordító
A kortárs román irodalom egyik legjelentősebb alakja, irodalmi munkásságáért a Románia Csillaga érdemrend tiszti fokozata állami kitüntetésben részesült. A realista próza kiemelkedő művelője, első regénye, Az egyenlőség útja a mindennapokban 1975-ben jelent meg. A könyv a vidéki értelmiség túlélésért folytatott küzdelmeit mutatja be a Sztálin nevével fémjelzett negyvenes-ötvenes évek fordulóján, és megjelenését követően hatalmas sikert aratott, a szerző pedig elsőkönyves íróként elnyerte a Román Akadémia díját. Műveit több nyelvre lefordították, magyarul legutóbb a Trevi-kút jelent meg 2024-ben, Koszta Gabriella tolmácsolásában.
(1943, Sóvárad) Kossuth-díjas erdélyi magyar költő, író, műfordító
A kortárs erdélyi magyar irodalom kimagasló alkotója, életműve megkerülhetetlen, legyen szó líráról vagy prózáról. Költőként több mint 30 verseskötet fűződik a nevéhez, legutóbbi könyve Tisztamocsok feketefehér címmel tavaly jelent meg. Költészetében gyakran él a múltidézés eszközével, soraiból visszaköszönnek a nagy elődök és az eltávozott pályatársak. Hagyomány és modernitás egyszerre van jelen költészetében, „lírai hangja” pedig mindmáig összetéveszthetetlen. A próza területén is maradandót alkotott, míg műfordítóként olyan jelentős alkotók műveit ültette át magyar nyelvre, mint Eugen Jebeleanu, Geo Bogza vagy Lucian Blaga.
(1950, Sopron) Kossuth-díjas író, költő, műfordító, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja
Első verseskötete 1981-ben látott napvilágot, amelyet továbbiak követtek, legutóbbi Vita élő időben címmel jelent meg 2023-ban. Első regénye, A kígyó árnyéka 2002-ben jelent meg, a könyvet tavaly a tíz legjelentősebb magyar regény közé választották. Legutóbbi prózakötetét Vattacukor (Elbeszélések) címmel 2024-ben adták ki.
(1967, Budapest) költő, író, tanár
Történetei egyszerre szólnak gyerekhez és felnőtthöz, finom érzékenységgel tárják fel a külvilág csodáit és a lélek rejtett tájait. Az angyal meséje című könyve a Mesepogácsa sorozat része, míg az Ilyen kék virágok személyiségfejlesztő írásgyakorlatokat tartalmazó kötet, a közönség pedig mindkettőt megismerheti a Könyvhéten.
(1974, Budapest) Prima Primissima díjas gyermek- és ifjúsági író
Olyan hatalmas népszerűségnek örvendő sorozatok szerzője, mint a Lengemesék vagy a Rumini. Legújabb könyve, a Liana – a dzsungel fogva tart egy megtörtént esetet dolgoz fel, a szerző pedig a 13–99 éves korosztálynak ajánlja regényét. A könyvbemutató mellett több interaktív foglalkozáson is találkozhat vele a közönség.
(1971, Karcag) klinikai szakpszichológus, író
„Attól, hogy valaminek vége, még nem múlt el” – vallja a szerző, aki gyakorló pszichológusként és íróként a transzgenerációs traumák átöröklődési módozatait helyezi kutatásai középpontjába. Könyveiben, mint a nagysikerű Örökölt sors vagy a Szabad akarat, ezeknek a traumáknak a működési mechanizmusait vizsgálja, valamint az egyéni és kollektív gyógyulási folyamatokhoz nyújt támpontokat.
(1949, Budapest) A szerző matematika szakon tanult
Foglalkozott a mesterséges intelligencia kutatásával, pszichofizikával, gondolkodáspszichológiával és gazdaságpszichológiával. Több mint negyven éve tanít az ELTE Pszichológiai Intézetében. Érdekfeszítő ismeretterjesztő műveit több nyelvre is lefordították, legutóbbi könyve, A pénz kettős természete 2025 elején látott napvilágot.
(1950, Budapest)
1990-ben kezdte újságírói pályafutását a Nők Lapjánál, ahol gyorsan ismertté vált derűs hangvételű cikkeinek, humoros-könnyes írásainak, Ne félj, mesélj! rovatának, királynőkkel készített exkluzív interjúinak, „túlfejlett empátiájának”, szociális érzékenységének és szerzői estjeinek köszönhetően. Munkásságát sokféle újságírói kitüntetéssel, többek között az olaszországi Brianza-díjjal, az amerikai Optimist International dísztagságával és a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével ismerték el.
(1968, Kecskemét) Magyarország Babérkoszorúja díjas író, újságíró
Pályafutása a sci-fi és a fantasy műfajában indult, majd 2008-ban jelent meg a később Hunyadi-ciklusként ismertté vált regénysorozat első darabja. A 13 kötetet magába foglaló regényfolyam alapján készült az idén bemutatott, tízrészes Hunyadi című magyar–osztrák televíziós sorozat, ahol a forgatókönyv megírásánál a szerző konzulensként segédkezett. A tévé képernyőjén megelevenedő történetbe természetesen nem került be a regényekben olvasható teljes cselekmény, így a közönség minden bizonnyal sok új információval lesz gazdagabb az íróval való személyes találkozást követően.
(1967, Marosvásárhely) Déry Tibor-díjas író, irodalomtörténész, esszéíró
Legújabb regénye a Kicsi kozmosz, amelyben Erdélytől Manhattanig kalauzolja az olvasót, sajátos objektíven keresztül közelít rá szereplőinek életére. Mindeközben közelebbről végigkövethető, ahogy a regény karakterei, akik egyben a történet elbeszélői is, kicsi kozmoszaikkal igyekeznek összekapcsolódni. A szerző új regénye érzékenyen és ironikusan, empatikusan és provokatívan, könyörtelenül és vigasztalóan szabadítja ki szereplőit abból a káoszból, amit (nem csak) ők maguk teremtettek.
(1978, Nagyszeben) költő, író, műfordító, irodalomtudós, szerkesztő, a román PEN Club volt elnöke, a nagyszebeni nemzetközi költészeti fesztivál főszervezője
Verseit több mint tíz nyelvre fordították, munkáját számos díjjal ismerték el. A Kaddis 2023-ban elnyerte Az év verseskötete díjat, valamint a Radio România Cultural díját, továbbá jelölték az Observator Cultural folyóirat költészeti díjára is.
(1970, Szováta) író, református lelkész
Inkább az enyém című regénye 2024-ben jelent meg, legfőbb erőssége egy olyan vallomásos hang megalkotása, amely mély érzésekkel dolgozik, önreflexív és humoros. A közel négyszáz oldal életrajzi vonatkozása adja magát, mégsem vonja el a figyelmet a teremtett világról. Egy közös női tudás, a felekezetköziség és a kultúraköziség jelenik meg a könyvben, és mindezek határvonalán a Drágajóisten, aki nem botránkozik meg, és nem ítél úgy, mint a kiscsirke emberek, itt, mellettünk.
(1982, Budapest) verset és drámát ír, olykor fordít
Az ELTE Esztétika szakának adjunktusa. Színpadi szövegeit az Örkény István Színház, a Katona József Színház és a Stúdió K is játssza. „Én vagyok az Éngép” – e szavakkal kezdődik Závada Péter legújabb verseskönyve. Az Éngép nem az ismerősségre törekszik. Nem parodizál, nem másol, nem újraalkot. Alkot. Életrajzot, mondatokat, szabadságot és börtönt, személyeset és személytelent. Fellázad, leleplez. „Az Éngép, az mindig valaki más”: élmény kideríteni, hogy kicsoda.
(1977, Baja) képzőművész, mesekönyvíró
Az egyik legismertebb magyar könyvillusztrátor (Cipelő Cicák, Maszat), az általa vezetett kreatív rajzműhelyek maradandó élményt nyújtanak kicsiknek és nagyoknak egyaránt. Az idei Könyvhéten több foglalkozáson is találkozhatnak vele az érdeklődők, ahol interaktív módon nyílik lehetőség a művészi készségek fejlesztésére.
(1965, Kézdivásárhely) költő, szerkesztő, műfordító
Költészete igencsak egyedi hangon megszólaló líra. Az egyes szubsztrátumok szervesen kapcsolódva egymáshoz furcsa amalgám formájában hoznak létre különböző értelmezési kereteket, amelyek akár tovább is gondolhatók, akárcsak egy több ezer darabból álló kirakós. Ezek a darabok nem csak egy előre meghatározott résbe illeszthetők, hanem lehetőségek számtalan variációját kínálják. A költő legutóbbi kötete, a Gyönyörű apokalipszis tavaly jelent meg a Magvető Kiadó gondozásában, idén pedig 60. születésnapja alkalmából is köszönthetjük a költőt.
(1989, Kolozsvár)
A Babeș–Bolyai Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett orosz–magyar szakon, jelenleg az ELTE polonisztikájának doktorandusza. Angyalvacsora című prózakötete 2014-ben JAKkendő-díjat kapott, 2015-ben jelent meg a JAK és a Prae gondozásában. További kötetei, Az utolsó állatkert (novellák, 2018), Majd ha fagy (regény, 2021) és A hasbeszélő visszhangot keres (regény, 2024) a Kalligram kiadónál jelentek meg.
(1979, Lugos) a kolozsvári Helikon irodalmi folyóirat és a Filmtett erdélyi filmes portál szerkesztője
Fontosabb díjai: Csiki László Irodalmi Díj (2014), Székelyföld-díj (2022), Látó-nívódíj (2024). Öt önálló verseskönyve jelent meg, legutóbbi kötete: Villa Diodati (versek, Erdélyi Híradó Kiadó–Szépirodalmi Figyelő Alapítvány, Kolozsvár–Budapest, 2025). A Kolozsvár melletti Kisbácsban él.
Kollár-Klemencz László regénye Anyám tenyere címmel 2024 októberében jelent meg. Az új könyv új inspirációkat hozott, és új dalok színesítik a Kamarazenekar repertoárját, amelynek eddig öt nagylemeze jelent meg, és minden lemez egymásnak tudatos folytatása. Kollár-Klemencz László az irodalomban is és a zenében is következetesen vezeti vissza a közönségét abba a lenyűgöző világba, ahonnan minden folyó ered. A klasszikus, világ- és népzenei műfajokat ismerő alkotótársai az évek során maximálisan alkalmazkodtak a folyamatosan új utakat kereső zenekarvezető kísérletező víziójához. Az így kialakult sajátos Kollár-Klemencz világ ötvözi a magyar és az egyetemes kultúra elemeit, egyszerre van jelen benne a természeti és természetfeletti.
Irodalmi bevezető: Juhász Anna irodalmár
„A zene szült engem s a nemzedékem. A zene az utolsó menedékem.” – vallja Földes László Hobo bluesénekes, dalszerző, színész, előadóművész, a Hobo Blues Band alapítója – énekese.
Az idén 80. születésnapját ünneplő alkotó, számára az irodalom éppúgy otthon, mint a zene.
József Attila, Ady, Csokonai, Pilinszky, Faludy, Viszockij, Ginsberg, Villon tolmácsolója önálló estjeiről így nyilatkozik: „Nem verseket mondok, hanem olyat mondok, aminek köze van az életemhez.” A neves zenészt, előadót együtt ünnepeljük dalokkal, sok irodalommal, saját szövegekkel.
Beszélgetőpartner: Juhász Anna irodalmár
Sanctum – azaz szentély, saját tér, szent hely. Mindez mit jelent az alkotásban? A kortárs irodalom és művészeti élet jelesei együtt mutatják be friss könyveiket, dallamaikat, inspiráló gondolataikat, az olvasáshoz és íráshoz vezető útjukat, írói sanctumjukat, irodalmi kapcsolódásaikat.
Müller Péter Sziámi költő, dalszerző, énekes, filmrendező, a magyar alternatív kultúra egyik meghatározó egyéniségeként tartják számon.
Egressy Zoltán József Attila-díjas író, költő, drámaíró.
Kettejük közös programja egy történet a zene és a színház szerelmes szimbiózisában: URH-, Kontroll Csoport-, Sziámi- és M.P. Sziámi And Friends-dalokkal, Egressy Zoltán dalközi szövegével.
Beszélgetőpartner: Juhász Anna irodalmár
Kortárs líra picit másképp…
A nemmondommeg, kortárs női alkotók közös, zenés felolvasása, akik megunták, hogy mindig férfiakkal kell osztozkodniuk a színpadon (is). Tavaly nyári megalakulásuk óta számos helyen előadták ambient-hangulatú, egymásra hangolódó és fókuszáló előadásukat. Vallják, hogy a vers lehet közösségi aktus, és olyan társművészetekkel kiterjesztve, mint a zene és a vizuális művészet, a felszabadulás és a felszabadítás erejét keresik, teremtik meg.
Felolvasnak: Csoboth Dorka költő, Fancsali Kinga költő, Kali Ágnes költő, dramaturg, Kállay Eszter költő, képzőművész, Kustos Júlia költő, prózaíró, Kupihár Rebeka költő, Lénárt Flóra költő. DJ: gingershot aka Szegedi Fanni, grafika, animáció: Kusztos Júlia
Bertóti Johanna Szerelmes állatok című gyerekverskötete a csíkszeredai Gutenberg Kiadónál jelent meg 2025-ben Kürti Andrea illusztrációival. A versek közül tízből dal született, így a könyvet egy zenei album egészíti ki. A zenés könyvbemutatón, egy rövid beszélgetés után, a szerző a dalokból összeállított gyerekműsorral kedveskedik a könyvvásár közönségének. A koncert során meghallhatjuk a mező nyüzsgéséből kiemelkedő tücsökcirpelést, nevethetünk a szamárleánynak kitartóan I-Á-zó szamárlegényen, táncot járhatunk a párkányon a galambokkal, és természetesen együtt énekelhetünk és játszhatunk Johannával. Ezekből a szerzeményekből állt össze a műsor, amely egy izgalmas, zenés expedíció, játékos találkozás olyan állatokkal, akikben akár saját magunkat is felismerhetjük.
Bertóti Johanna szabadúszó költő, dalszerző-énekes, dramaturg és műfordító. Saját szövegű dalokat ír, és verseket zenésít meg
Lépj be a jazz aranykorába egy öt tagú zenekar társaságában, amely a magyar zenei örökség legszebb gyöngyszemeit kelti új életre! A zenekar a két világháború közötti filmslágereket, a húszas évek magyar dalait, Karády Katalin ikonikus nótáit, valamint napjaink popdíváinak közismert slágereit ülteti át izgalmas, jazzes hangzásba – mindezt a műfaj klasszikusaival, a jól ismert jazz standardekkel kiegészítve.
A zongora, a nagybőgő, a dob és az ének klasszikus összeállítását most a szaxofon bársonyos hangja egészíti ki, megidézve a swing korszak eleganciáját és lendületét. A koncert nemcsak zenei élmény, hanem egy nyílt felkérés is a táncra – legyen szó pezsgő charlestonról, szenvedélyes tangóról vagy épp kecses angol keringőről, a zenekar minden ritmusra készen áll.
Zongora: Elekes Péter
Nagybőgő: Tóth-Fábián Tamás
Szaxofon: Benedek Balázs
Szárnykürt, trombita: Magyari Attila
Dobok: Halmágyi Norbert
Vokál: Fodor Edina
Rendező: Kányádi Szilárd
Csíki Játékszín vendégelőadása
A Négyszögletű kerek erdő egy mágikus hely. Itt megszűnik a szomorúság és mindenkit olyannak fogadnak el amilyen. Itt csak az őszinte érzelmeknek, gondolatoknak és szavaknak van igazán létjogosultságuk. És ha néhanapján be is férkőzik a félelemből, butaságból, önzésből és kishitűségből fakadó irigység, rosszindulat, nagyképűség és harag, akkor is győzedelmeskedik a feltétel nélküli szeretet, mert nincs annál nagyobb erő a Földön.
SZEREPOSZTÁS
Mikkamakka: Nagy Gellért
Vacskamati: Tóth Jess
Szörnyeteg Lajos: Bende Sándor
Ló Szerafin: Zsigmond Éva-Beáta
Aromo: Ráduly Beáta
Dömdödöm: Pap Tibor
Bruckner Szigfrid: Kosztándi Zsolt
Nagy Zoárd: Borsos Tamás
Maminti / Virág: Tatár Zsuzsa
Zordonbordon / Dr. Zirr-Zurr: Bilibók Attila
ALKOTÓK
Dramaturg: Bertóti Johanna
Koreográfus: Bordás Attila
Díszlet- és jelmeztervező: Kelemen Kata
Zenei vezető, korrepetitor: Moldován Blanka
Plakátterv: Hatházi Rebeka
Hangosító: Szép Szabolcs
Világosító: Hátszegi Ákos, Duka Árpád
Kellékes: Bakó Kata
Az előadás 5 éven felüli nézőknek ajánlott.
Időtartama: 1 óra szünet nélkül.
Az előadásra a belépés ingyenes, azonban a helyfoglalás érdekében 0 lejes regisztrációs jegy váltása kötelező.
Regisztráció: https://eventbook.ro/other/bilete-lazar-ervin